A helyzet az, hogy nem vagyok jóban a szülinapokkal. A fura
az, hogy az időmúlás kicsit sem zavar, sőt, az idő az évek előre haladtával igazán
élvezetes dolgokat buktat a felszínre. A szülinapok, ezek a semmitmondó
fordulók viszont évről-évre rossz napot hoznak, ostoba történésekkel,
veszekedésekkel, régebben valami gyermekkorból maradt csalódással, mostanság
pusztán negatív élményekkel. A tendencia tegnap sem fordult meg, a hajnal
gyermeki hisztivel köszöntött, a reggel családi balhéval indult, a dél rossz
hírrel érkezett. De ezúttal kifogtam rajta, nem ért váratlanul. Még előző este
megszállt valamiféle bizonyosság, hogy a szülinapot idén mégis máshogy élem
majd túl – meg. Gyorsan papírt ragadtam, öt listát készítettem. Abban a biztos
tudatban, hogy egyáltalán nem találok majd jobb alkalmat, amikor hálát adhatnék
a családomnak, azért amit kaptam és kapok tőlük, mindenkinek megírtam a magáét.
Öt-hat dolog fejenkét, ha sokat mondok, de az színigaz, mentes mindenféle
szépítéstől, sallangmentes, tőmondatos. Ezt kapták tőlem a szülinapomra itt
szűk körben. És meg kell mondjam, az ajándékozásban továbbra sincs semmi
rizikó, mindig jó érzést hoz. A szülinapomnak pedig ezúton üzenem, hogy idén én nyertem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése