Az utóbbi közel másfél évben becsöndesedett itt a blogon az élet. Nem véletlenül.
Történt ugyanis, hogy alaposabban kezdtem
ganézni a saját rendszeremet és annyi szutykot találtam, amivel az ember első
gondolata mégiscsak az, hogy talán kussolni illene. És takarítani főállásban.
Hát maradt a csend, a fetrengés, portörlés, ásás, vasalás és társai. Persze még
nagyon nem tiszta a „kecó”. De a teljes
bezárkózás ideje is lassan lejár…
Akinek kedve, ideje engedi, várom újra…egy-egy
mesére.
Legyen szép napotok!
Eszter
